Az 51% székely humor című önálló estjén Zsók Levente rácáfol a székelyekkel kapcsolatos sztereotípiákra. Az interjúban elmesélte, mik azok az általánosítások, amikkel a leggyakrabban szembesül, elmondta, miért lett belőle humorista, és azt is, hogyan készül új estjére. 

Önálló ested címe 51% székely humor. Ez mit jelent pontosan, miért 51 százalék?

Az esten a székelyekkel kapcsolatos sztereotípiákat próbálom megcáfolni. Amikor idősebb közönség vesz jegyet az előadásra, előfordul, hogy azt hiszik, egy bajuszos bácsi lép majd a színpadra, és székely anekdotákat fog mesélni. Volt már rá példa, hogy meglepődtek, amikor én jelentem meg. Az előadáson arról beszélek, mi történt velem Székelyföldön, óvodás koromtól kezdve egészen mostanáig, amíg felköltöztem Budapestre. Persze korábban is sokat jártam ide, az életemnek 49 százalékát nem Székelyföldön töltöttem, az estemen pedig a maradék 51 százalékról mesélek.

Milyen témákat érintesz az előadásban?

Szóba kerül a székely sport, a jégkorong, beszélek a sulimról, összehasonlítom a fesztiváljainkat az itteniekkel, de beszélek arról is, hogy a román kamionsofőrök vezetési stílusától még a székelyek is félnek. Van most egy „szoba” című blokkom. Örültem, hogy az itteni közönség is ráismert nagymamáink tipikus vendégszobájára, ahol meg lehet fagyni, és tele van minden porcelán dísztárgyakkal és csipketerítőkkel.

Mik azok a leggyakoribb sztereotípiák, amikkel szembesülsz?

Például az, hogy minden székelynek van bicskája. Azt is mondják, hogy lassan beszélünk, illetve, hogy mindig késünk. Minden népcsoporttal kapcsolatban elterjedt néhány általánosítás, amikkel beazonosítják őket, de ez korántsem igaz az összes emberre.

Annak idején hogyan lett belőled humorista?

Soha nem készültem színpadra, meg sem fordult a fejemben, hogy humorista leszek. Rendeztek egy tehetségkutatót, és mivel a suliban szavaltam, úgy döntöttem, hogy azzal fogok indulni. A színpadon állva azonban rájöttem, hogy egy Petőfi verssel nem lehet csajozni. A szavalás helyett a humort választottam.

És mi történt utána?

Láttam, hogy ez jó, megy is nekem, nincs lámpalázam, és a közönség is élvezi. Így hát csináltam tovább, néztem más humoristákat és próbáltam fejlődni.

Kiket tekintettél példaképednek?

Óriási Hofi rajongó voltam. Annyiszor meghallgattam, hogy kívülről tudtam a szövegeit. Míg mások a rádiókabarén nőttek fel, én az öt Hofi kazettám hallgattam folyamatosan, amikor nem kellett tanulnom. Amikor elindult a Fábry show, akkor Hofi és Fábry párhuzamosan ment nálam, utána pedig a Szomszédnéni Produkciós Iroda.

Jelenleg min dolgozol még?

Litkai Gergő megírta, hogy már készülünk az új évadra, és gondolkozzunk, akarunk-e új önálló estet. Agyban erre is készülök, tervezgetek, sőt, el is mondom hangosan. Van, hogy a villamoson próbálom el, ami eszembe jut. Az emberek hülyének is néznek és röhögnek, úgyhogy teszek egy fülhallgatót a fülembe, mintha telefonálnék.