Az apuka egyébként íróként dolgozik a humorbizniszben, így vélhetően kifejezetten jól jön neki, hogy immár négy potenciális humorforrással él együtt. Hasonló lehet a helyzet a Dumaszínház fellépőinél is: a gyerek garancia a vicces helyzetekre és párbeszédekre, így aztán mindig van miről mesélni. Össze is állnak néha az apák egy közös műsorra…
Egyébként James Breakwell Twitter-oldalának már több mint 900 ezer követője van, ami nem csoda, hiszen tele van jobbnál jobb aranyköpésekkel. Íme egy válogatás az XplodingUnicorn legszórakoztatóbb bejegyzéseiből.
5 éves lányom: Miért visel anyu sminket?
Én: Hogy szép legyen.
5 éves lányom: De ő így is szép!
Én: Awwww
5 éves lányom: Neked is kéne sminket viselned.
3 éves lányom: Egy fiú azt mondta a bölcsiben, hogy tetszem neki.
Én: És neked tetszik?
3 éves lányom: A vonalon kívül színez. Még nem nőtt be a feje lágya.
Én: Rakjuk rendbe a házat, mire anyu hazajön!
5 éves lányom: Nem érdekli őt, hogyan néznek ki a dolgok.
Én: Miért mondod ezt?
5 éves lányom: Hozzád ment feleségül.
Én: 1000 képet csináltunk már legalább, olyan nem lesz hogy egyszerre mosolyognak majd. Feleség: Jó, akkor válaszd a legjobban sikerültet.
4 éves lányom: Mi történik, ha meghalunk?
Én: A mennybe jutunk.
4 éves lányom: Úgy értem, hogy ha TE meghalsz, megkapom a cuccaidat?
5 éves lányom: Hercegnő szeretnék lenni.
Én: Te vagy a hercegnőm, és ez a te birodalmad.
5 éves lányom: (körbenéz) Hát ez elég gáz…
5 éves lányom: A lányok hamarabb fáradnak el, mint a fiúk.
Én: Miért?
5 éves lányom: Mert mi többet használjuk az agyunkat.
Feleség: Nem minden, ami ebben a házban elhangzik mehet a Twitterre.
Én: Értem.
Feleség: Ezt is tweeteled?
Én: Nem.
Én: Mit csináltok?
Ők: Nem fogod érteni, ez olyan csajdolog.
Semmi szükség DNS-tesztre, most már biztos, hogy az enyém.
Biztos, hogy fiú volt.
Én: Miből gondolod?
4 éves lányom: Mert hülye volt.
3 éves lányom: Nekem is lesz majd babám a pocakomban?
Én: Ha akarod, akkor igen.
3 éves lányom: Nem kösz, ott tartok a cukorkákat.
5 éves lányom: Az egyik fiúnak tetszem. Rajzolt nekem egy dinoszauruszt.
Én: Bármit jelenthet.
5 éves lányom: Igen, de rajzolt neki kalapot is.
Basszus.
Én: Reggeli!
5 éves lányom: Aztamindenit, apa, most nem égetted oda annyira, mint szoktad!
A passzív-agresszív szintje elérte az anyjáét.
Itt tartok apaként: a legutóbb kiettem a lányom müzlijéből az összes mályvacukrot és egy boszorkányra fogtam.
Én: Anyának lenni egy nagyon fontos hivatás.
3 éves lányom: Jól fizet?
Én: Semennyire sem.
3 éves lányom: Akkor postás leszek.
A feleségemmel már szinte csaj hűtőmágnesekkel kommunikálunk: Vegyél még tejet! Nem baszd meg.
3 éves lányom: Nem túl gyors a házunk.
Én: Ez egy ház. Egyáltalán nem kell mozognia.
3 éves lányom: Kéne egy gyorsabb.
5 éves lányom: Bárcsak végtelen dollárunk lenne.
Én: Az nem jó, tönkretenné a gazdaságot.
5 éves lányom: De én csak…
Én: Menj a szobádba, és addig maradj ott, amíg nem érted az inflációt.
