A december 29-i Tévélacit követően 31-én még kétszer színpadra lép Hadházi László – Kőhalmival és az esti Duma Jammel – a Corvin Dumaszínházban, után pedig átugrik a Kompótba, hogy Aranyosival adjon egy szilveszteri műsort.

Hamarosan itt az év vége, ami neked most is munkával telik. A nyugodtabb pillanatokban szoktad összegezni az idén történteket?

Nem, én mindig a következő évre szoktam tekinteni: fú, akkor most mi lesz? De messze van még a nyár! Hova kell majd menni fellépni? Új műsort kéne csinálni… Annak mi lesz a címe, miről fog szólni? Ilyesmik…

Ha már az új műsornál tartunk a Tévélacit idén ősszel mutattad be. Milyen volt a fogadtatása?

Csodálatos volt, mint maga a produkció – humorosan vicces és tetszik a közönségnek (nevet). Ennyi színpadon töltött év után már nem is engedhetem meg magamnak, hogy ne ugyanolyan színvonalú előadásokat csináljak. Szépen hosszan és viccesen beszélek benne.

Mennyi idő alatt készül el egy ilyen produkció?

Amíg megy, tulajdonképpen addig csiszolódik. Kétszer nem szoktam elmondani ugyanazon a helyen. Nagyjából hatvanszor adom elő vidéken egy év alatt, ami azért nem kevés. Bár, ha azt vesszük alapul, hogy Hofinak Az élelem bére című műsora 1400-szor ment le, már nem tűnik olyan soknak… Lehet, hogy megérné kétszer is körbevinni az országban.

És hogy lesz idén a karácsonyotok?

Karácsonykor mi nem szoktunk elutazni, olyankor együtt van a család, örülünk egymásnak. Mindannyian összegyűlünk nálunk. Jönnek a nagyszülők, a gyerekek, akik már külön élnek, és megy a nagy ünnepi kajálás.

Te is szoktál ilyenkor főzni?

Persze, de nem csak ilyenkor, máskor is szoktam főzni – reggelit, ebédet, vacsorát is készítek magamnak. Én egy ilyen főzős ember vagyok, mint általában a vidéki emberek. Rá is vagyunk szorulva, mert nincs minden sarkon étterem, büfé, gyorskajálda, mint Budapesten (nevet). Ott arra van felkészülve az ember, hogy otthon kell főznie.

Mi a kedvenc karácsonyi menüd?

Nem vagyok ilyen konzervatív, mindenre vevő vagyok… De talán most, hogy így kérdezed a szaloncukor, az a kedvencem. Sajnos nagyon sok jóféle szaloncukor van. Fel sem szoktuk tenni a fára, csak egy tálban alá, és rájárunk legelni folyamatosan. Tudom, hogy nem lenne szabad, mert tönkreteszi a fogakat és egyre dagadtabb lesz tőle az ember… Bár most írta nekem valaki, hogy ne fogyjak már többet, mert ducibban jobban tetszettem neki… Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem fogytam semennyit (nevet).

És az ünnepek utánra tervezel egy ki pihenést?

Hiába terveznék, nem lesz, arra ott a nyári szezon, akkor kevesebb a munka, jobban lehet lazítani, feltöltődni, ilyenkor télen menni kell, dolgozni kell. Ilyenkor ennek van itt az ideje.

Mikor voltál utoljára szilveszteri buliban?

Tavalyelőtt, de nem is emlékszem már rá. Arra emlékszem, amikor egyszer KAP-éknál volt a szilveszteri buli, de mire odaértem a fellépésről, már vége lett és csak a háziak voltak otthon. Egy másik alakalommal pedig a Dumaszínházas kollégák szerveztek bulit, nekem akkor fellépésem volt… Mikor hazaértem felhívott Kőhalmi Zoli, hogy átjönne hozzám, mondtam neki, hogy jó, mire beállítottak vagy tizenöten. Rossz volt a másik buli, úgyhogy éjjel egykor libát kellett sütni.

Szereted az ilyen típusú meglepetéseket?

Szeretem, bár nem tudom miért nem mondta Zoli, hogy többen is jönnek… Végül is baj nem lett belőle. Megszállták a házat, lelakták, megették a libát és hazamentek…