Nincs rajtad a gyűrű. Nem fogod minden nap hordani?
– Aznap hordtam, nem vagyok semmilyen ékszernek a barátja, még a karikagyűrűmet sem hordom, mert zavar. Majd néha-néha föl fogom venni, ha olyan valami ünnepélyes dolog lesz.

Hol fogod tartani?
– Mivel lehoztam a Dumafüredre, most a táskám zsebében van.  De majd talán a széfben lesz, vagy egy damillal felakasztom a csillárra.

A karriered során elért sikerek között hányadik helyre sorolnád a Karinthy-gyűrűt?
– Ez az egyik legnagyobb, a két gyerekem után. De mivel amúgy sem készültem a humorista pályára, nagyon jó érzés. Több, mint jó. Imádtam kabaréra járni, hallgatni a rádióban, de sosem gondoltam, hogy egyszer majd felmegyek a színpadra és rajtam is nevetnek. 15 éven át minden nap bementem a Rádiókabaréba, ahol alsegédszerkesztő-helyettes voltam. Többek között a Kabarécsütörtököt szerkesztettem, de sosem volt arra affinitásom, hogy felmenjek a színpadra. Ha a Marica (Aranyos Marica, a Dumaszínház ügyvezetője – a szerk.) egy éven keresztül nem erőszakoskodik, hogy meg kell próbálnom, mert én oda való vagyok, akkor ezt a gyűrűt sem kapom meg.

– Nem képzelted el egy pillanatra sem, hogy milyen lenne a mikrofon mögött állni?
Sosem volt vágyam, nem is álmodtam erről. Hamarabb álmodoztam arról, hogy híres focista leszek, mint humorista. Engem teljes boldogsággal töltött el, hogy háttéremberként segítek a nagyoknak létrehozni valamit. Az én kicsi szívem mindig arra dobogott, hogy a kabaré jól sikerüljön. 20 éve még a legnagyobbakkal dolgozhattam, akik ezt az egész műfajt kitalálták. Marton Frigyes akkor még be-be járogatott, a Farkasházy legfényesebb időszaka volt. Egy hihetetlen műhely volt, ahol ezekkel az emberekkel voltak az értekezletek, gegpartik. Fábry Sándor, Boncz Géza, Majláth Mikes László, Markos-Nádas. Sírtunk a röhögéstől.

Interjú közben csörrent meg a Aranyosi Péter telefonja. Általános iskolai tanítónője, Marika néni gratulált neki.

Ha már gratulációk, kik kerestek meg a hír hallatán?
– Farkasházy írt egy SMS-t, hogy “Gratula, gratula, Teddy”. Ez nagyon nagy dolog, mert Hofi Gézának is annyit mondott, hogy “Nem volt rossz.” Felhívott a miskolci Berzeviczyből egy volt tanárom, aki azt mondta: megpróbálja elintézni, hogy az apám fényképe mellé kikerüljön az enyém is. Tegnap meg azon pityeregtem, hogy felhívott Veréb Gyuri bácsi, a Diósgyőr Aranycsapatának és a válogatottnak egykori kapusa is. Ő róla annyit, hogy tizennéhány évvel ezelőtt, 45 évesen, edzőként be kellett állni egy meccsen. Egy tizenegyest kivédett majd még egy félidőt a kapuban állt. A szurkolók a vállukon vitték haza. Na ő hívott fel és gratulált a felesége és a Diősgyőr csapatának a nevében. Az összes kollégám gratulált, aminek nagyon örülök, aztán Kiss Gergely vízipólós legenda is, akivel nagyon jóban vagyunk. Meg egy barátom Ausztráliából, talán ő volt az elsők között. Ezek nagyon jó visszacsatolások, érzed, hogy árad a szeretet.

Jó volt ezt a két napot ilyen eufóriában, boldogságban megélni. Holnaptól már nem leszek fontos.

Ez a legnagyobb elismerés, amit egy humorista ma Magyarországon kaphat?
– Hofi kapott Kossuth-díjat és Lovagkeresztet is, szóval ott vannak az állami kitüntetések is. Csak az a kérdés, hogy akarod-e. Szerintem a korral haladva már akarod.