Európát járod, forgatsz. Idén a kontinens több nagyvárosában, tavaly pedig Erdélyben túráztál a stábbal. Mit szeretnél bemutatni kalandjaid során?

Régóta szerettem volna egy utazós műsort készíteni, de úgy gondoltam, hogy egy belföldi sorozat nem elégítette volna ki a nézőket, ezért Erdélyben kezdtük a forgatást. Ebből lett a On-Air Day Tour. Szerintem jól sikerült és be tudtuk mutatni Erdély több oldalát is, ráadásul nem a megszokott, depresszív módon. Igyekeztünk, hogy vidámabban, fiatalosabban álljunk a témához. Az autentikus Erdély, a fafaragás, a kerámia, a Kányádi-versek mellett a teljes megvadulást is bemutattuk. Akkora siker lett, hogy a rajongók kikövetelték a folytatást, ezért az európai fellépéseimet úgy szerveztem meg, hogy abból is készülhessen egy az erdélyihez hasonló anyag. Feladtam egy hirdetést a kint élő magyaroknak, hogy jelentkezzenek, ha érdekesnek gondolják magukat. Sokaknál én voltam forgatni, és volt, aki hozzám jött. Beszélgettünk olyan vállalkozóval, aki 30 milliót keres, de mosogatófiúval is. A cél persze elsősorban itt is a szórakoztatás volt, nem Európát akartuk bemutatni, az csak a melléktermék lett. Szerintem egy jó körképet sikerült összehozni, ami egyszerre szól a turistáskodásról és a kinti életről is.

Van valamelyik országhoz személyes kötődésed?

Németországhoz erős személyes kötődésem van. 1991-ben hatévesen jártam ott először. A szüleim ott dolgoztak, engem pedig beírattak az oviba. Tíz éven át évente négy hónapot ott éltem és jártam iskolába, majd minden alkalommal visszazökkentem az itthoni életbe. Nagyon megszerettem a németeket, a gondolkodásmódjukat, a világhoz való hozzáállásukat és nem utolsó sorban tökéletesen megtanultam németül. Később ezek az utazások elmaradtak, de sok barátom van, akikkel ma is tartom a kapcsolatot.

Világpolgárnak tartod magad?

Ha világpolgárnak nem is, de európainak igen. A fellépések miatt szinte az egész kontinenst bejártam. Ha van egy kis szabadidőm, magánemberként is szívesen megyünk a barátnőmmel európai városokba, akár csak néhány napra. Sok barátom él külföldön és évente egy-két alkalommal igyekszem meglátogatni őket. Sokat járok Németországba, Londonba, de Göteborgban is gyakran megfordulok. A barátnőm ráadásul szerb-horvát, ezért ha például meg akarjuk látogatni a nagymamáját, akkor Montenegróig kell mennünk.

Melyik a kedvenc városod? Hová mész mindig szívesen vissza?

Nagyon szeretem Amszterdam kis utcáit, Frankfurtot, Göteborgot nyáron, mikor éjfélig világos van, de London például már túl nagy nekem. Ott sokszor is voltam és úgy érzem, hogy már egy kicsit kimaxoltam. Összességében olyan helyekre mennék, megyek vissza szívesen, ami egy kicsit kisebb, eldugottabb és kicsit más, mint itthon.