Arcát 2012-ben ismerhette meg az ország, az m1-en futó, Munkaügyek című sorozat egyik főszereplőjeként.  Mára a Dumaszínház vendégművészeinek csapatát is erősíti.

Gyakori vendég vagy a Dumaszínház produkcióiban. Hogyan találtatok egymásra?

Először a Munkaügyek című sorozat apropójából találkoztunk négy évvel ezelőtt. Litkai Gergely, Kovács András Péter és Hadházi László írta a sorozat forgatókönyvét. Litkai Gergely volt az, aki először hívott a Rádiókabaréba, és attól kezdve többször vettem részt a kabaré felvételén néhány színésztársammal, például Elek Ferenccel és Vinnai Andrással együtt. Aztán talán két éve jött a Duma Impró ötlete… Azóta próbálkozunk a közös improvizálásokkal és azt hiszem, egyre jobban megy. Nagyon szeretem a Dumaszínház bátor kísérleteit, amivel valami újat és szokatlant hoznak létre. A személyes kedvencem eddig a Férfiak szexuális világa című előadás volt a Jurányiban, de nagyon kíváncsi vagyok már egy Duma Roastra is.

Mi számodra a nagyobb kihívás, hitelesen előadni egy előre betanult szöveget, vagy improvizálni?

Mindkettőtől ugyanúgy tudok rettegni, de mindkettőre ugyanúgy rá is tudok lazulni. Kétszer próbálkoztam a Beugróban nagyszerű színészek között, akik ezt már régebben csinálták és egymáshoz voltak szokva. Az a pillanat, mikor kinyílik az ember agya és árad belőle az improvizáció, sajnos vagy megtörténik, vagy nem. De ettől nem kell félni, persze én maximalista vagyok, és azt szeretném, hogy mindig megtörténjen. Van, akit izgatott állapotba hoz, hogy most bármi megtörténhet és van, aki pont ettől blokkol le. Velem előfordult már mindegyik, de azt hiszem, hogy nagyon kínos még sosem voltam. Ráadásul ez is tanulható és minél nagyobb az ember gyakorlata, annál kevésbé fordul elő vele ilyesmi.

Szoktad trenírozni magad például egy-egy Duma Impró előtt? Lehet egyáltalán?

Együtt szoktunk próbálni Bánki Gergellyel, Janklovics Péterrel, Mogács Dániellel, Elek Ferenccel és Vinnai Andrással, akikkel az előadást is csináljuk. Az előadások előtt is gyakran próbálgatjuk a játékokat egymással. Igazából ez is olyan dolog, amire be kell melegíteni. Ezen kívül végiggondolom, hogy milyen dolgok történtek velem a héten, hátha elő lehet húzni egy viccesebb sztorit a megfelelő időben. Ennél alaposabban azonban nem lehet és nem is érdemes felkészülni, az a lényeg, hogy bízzunk egymásban, mi, akik a színpadon vagyunk.

A magánéletben szereted a spontán dolgokat?

Nagyon. Vannak szokásaim, amik hol jók, hol korlátoznak. Jó felismerni, hogy melyik, mit okoz. Szép és hálás az én foglalkozásom, 0-24-ig figyelem magam. Szeretem, mikor gyerekké válhatok s közben abszolút nőként komolyan komolykodhatok, derűvel, mániák nélkül, izgalmasan kalandozom mindenfelé.

Mi az, ami leginkább kikapcsol vagy feltölt?

A punk-zenekarom nagyon izgalmas töltődés, vagány velük és elég jó ráhangolódás bármire ,,rocksztárosan” üvöltözni. Körülbelül két éve zenélünk, novemberben koncertünk is lesz. Ez is inspirál nagyon. Saját projektjeim előkészítése tavaszra, leköti az éppen üres pillanataimat. Próbák előtt futok, kikapcsol a biciklizés, jó figyelni a várost reggel és este, koncertekre járok, színházba, zsúrt rendezek a barátaimnak, de imádok csak úgy LENNI otthon és jazzt hallgatni.