Jársz a Dumaszínházba, és sokat nevetsz, de még csak azt sem tudod, hogy miért? Ez most komoly?

Tudományos bizonyítékok sora állítja, hogy legjobb társaságban nevetni. Ebből az következik, hogy barátaiddal a Dumaszínházban a legjobb helyen vagy, ha jóízű nevetésre vágysz. És ezt nem csak mi mondjuk. Hanem Sophie Scott idegtudós is, aki egy korábbi TED előadásában arról beszélt, mi a tudományos oka annak, hogy nevetünk. (Jó, konkrétan a Dumaszínházat nem említette, de ettől még igaz.)

Mennyi? 30!

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen nevetünk. Van, hogy már önmagában mások nevetésén is röhögünk. Ha pedig azt gondolod, hogy csak az ember kacag, őrületesen tévedsz: a nevetés sok emlősre is jellemző. A főemlősöknél is megfigyelték, de a patkányoknál is. Ami közös: a nevetés mindig interakcióban lép fel.

Kutatások bebizonyították, társaságban harmincszor akkora az esélyünk a nevetésre, mint magányosan. A legtöbbet baráti körben nevetünk, de vigyázat: a nevetés ragályos – könnyen elkaphatjuk a közelben ülőktől.

Ön/feledt? Te/ttetett?

Neurobiológiai bizonyítékok arra utalnak, hogy kétféle hangon nevetünk: van egyszer a szívből jövő, önfeledt nevetés (amit a Dumaszínház előadásán is hallunk és produkálunk), valamint az udvarias, tettetett nevetés (amit mondjuk a munkahelyünk megőrzése érdekében a főnökünk béna favicceire reagálva hallatunk). A kettőnek más a hangképzése: az önkéntelen nevetés magasabb hangon szól és tovább tart.

 

Ilyenkor a levegőt olyan erővel préseljük ki, ami erőltetett nevetésnél nem lehetséges. Közben ráng a mellkasunk és R2D2-szerű fütyülő hangokat adunk ki. A színlelt, erőltetett nevetésben vannak orrhangok is, amit az önkéntelen nevetés során nem hallunk. Vizsgálatok során kiderült, hogy az agyunk másképp reagál a kétfajta nevetésre.

Kor: különbség

Kor szerint is máshogy reagálunk, ha nevetést hallunk: ahogy öregszünk, egyre könnyebben ismerjük fel az igazi nevetést. Az adatok szerint a legjobb teljesítményt a 30-as éveink végén, 40-es éveink elején nyújtjuk. Minél fiatalabbak vagyunk, annál inkább akarunk nevetni. Aztán ahogy öregszünk, nem elég hallani, ahogy mások nevetnek, kell hozzá a társasági körítés is.

Az együtt nevetés során egy ősi evolúciós rendszerhez jutunk hozzá, amit az emlősök kapcsolatok kialakítására és ápolására fejlesztettek ki. Ennek feladata az érzelmek szabályozása, a közérzet javítása. Ez az ősi viselkedésmód segít az érzelmek szabályozásában és abban, hogy jobban érezzük magunkat.

Tégy már ma egészséged, közérzeted javításáért! Tudod, mi a dolgod.