A biomassza az EU megújulóenergia-felhasználásának majdnem 60 százalékát adja, itthon pedig még jobb a helyzet: 80 százalék körüli ez az arány. Persze a megújulók csak 5-6 százalékot képviselnek az energiamixben, de a tervezhetőség miatt fontosak. A megújuló energia ugyanakkor nagyrészt azt jelenti, hogy elégetjük a tűzifát. Komoly ökológiai ellentmondás ez, hiszen így annyi szén-dioxid keletkezik, amelyet egy új fa sak száz év alatt egyensúlyoz ki. Hogy lehet mégis egyensúlyba hozni az energia- és az ökológiai szempontokat? Erről beszélget Litkai Gergely vendégeivel: Szajkó Gabriellával, a Regionális Energiagazdasági Kutatóiközpont (REK) tudományos munkatársával, az energiapiacok és a dekarbonizációs stratégiák kutatójával, valamint Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével. Tudjuk egyáltalán, hogy a V4-országokban mekkora a valós kibocsátás? Zöld Válasz a biomasszáról.

Sevcsik M. Annával és Dézsi Rékával szülővé válásról, gyerekkori berögződésekről, életfeladatokról, a közös munkáról és a Duma Akadémia: Mezítláb az életben c. közös estjükről Lovász László beszélget.

Döntött az Alkotmánybíróság (AB): jelenlegi klímatörvényünk hiányos, nem felel meg az Alaptörvény által előírt kötelezettségeknek. A Zöld Válasz vendége Szabó Marcell, az AB határozatának előadó bírója, valamint Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. Mit ír elő az AB, hogy készült a határozat, milyen nemzetközi példák vannak, és mit vár el a magyar társadalom klímaügyben? Ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában.

Neszmélyi Emillel a Déli sark expedíciójáról, előadásai motivációs szerepéről, a Felefedezők Grand Slamjéről és a Duma Akadémia keretein belül bemutatótt Déli-sark - Pokoli lecke a halálzónában című estjéről Lovász László beszélget.

Lakatos Lászlóval és Oliver Wolffal sikerről, családról, az emberekbe vetett hitéről, új előzenekaráról és Megjöttem c. önálló estjéről Lovász László beszélget.

Elek Péterrel első fellépéséről, iskolai élményeiről, a szókimondósághoz való viszonyáról és Lehetek őszinte? c. önálló estjéről Lovász László beszélget.

A természetvédelem nem szeretet, hanem matematika és rendszerismeret kérdése – Litkai Gergely vendége ezúttal a Válasz Online olvasóinak régi ismerőse, Jordán Ferenc rendszerökológus, aki új könyve kapcsán beszél arról, amiről nem lehet eleget: hogy milyen jövő vár az emberiségre ezen a bolygón, s mit tehetünk, hogy az emberi szervezettel még elviselhető legyen. A Zöld Válasz friss adásában természetesen szóba kerülnek az elmaradhatatlan krillek is.

Sipos Orsival és Török Ádámmal párkapcsolatról, házasságról, őszinteségről, a közös szakmáról és munkáról illetve Mézes retek c. közös estjükről Lovász László beszélget.

Benk Dénessel és Csenki Attillával tabukról, kutatómunkájukról, arról, hogy hogyan hat felszabadítóan a humor, ha a színpadon a sz*xről beszélnek, illetve Lepedőakrobaták 2. című közös estjükről Lovász László beszélget.

Dombóvári Istvánnal életének nagy változásairól, a családról, művház igazgatói munkájáról, Jászakarajenőről és Deszeretlek című önálló estjeiről Lovász László beszélget.

Litkai Gergellyel a környezetvédelemhez való hozáállásunk abszurditásáról, céges párhuzamos valóságokról, az életbenmaradáshoz kapcsolódó rettegéseinkről, Vetítés, Változás és Rettegésmenedzsment c. önálló estjeiről Lovász László beszélget.

Hogyan lehet a mezőgazdaság a természet része és nem annak ellensége? Litkai Gergely vendége ezúttal Gribek Dániel, a Hektár podcast házigazdája, aki szakújságíróként járja a magyar tájat, hogy megoldásokat keressen. Látott például gazdát, aki ragadozó madarakkal védekezik a pockok ellen, ahogy más ötletes megoldásokat is. A talaj tönkretétele viszont nem állítható meg egy-egy helyi remek ötlettel, ráadásul ez jóval több mint egy kizárólag mezőgazdászokat érdeklő szakkérdés. Emberéletekbe kerülhet ugyanis, ha nem teszünk ellene.

Fehér Boldizsárral és Ress Abigéllal az extrém anyaggyűjtés fáradalmairól, generációs különbségekről, a párkapcsolati és színpadi dinamikák hasonlóságairól és Jó estét, rossz döntések! c. közös estjükről Lovász László beszélget.

Fülöp Viktorral és Hajdú Balázzsal közös tanítói élményeikről, a tanítás és a stand-up különbségeiről, közös írói módszereikről, Írunk vagy felelünk? c. közös estjükről, Fülöp Bölcsek téglája c. önálló estjéről és Hajdú Máshogy normális c. önálló estjéről Lovász László beszélget.

Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.

Tévhit, hogy az egészséges vegyes táplálkozás és a növényi táplálkozás nagyon eltérő lenne, ha jól szeretnénk enni, akkor azt „vegyesen" is megtehetjük – mondja Magyarvári Szilvia dietetikus, táplálkozástudományi szakember. Kutatások szerint leginkább az számít, amit megeszünk és nem az, ahonnan származik – kommentálja Szabó Zoltán sportdietetikus, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kutatója a biokérdést. A Zöld Válasz podcast növényi táplálkozásról szóló minisorozatának záróepizódjában Litkai Gergely a Netflixen látható dokusorozatok üzeneteiről is kérdezi a szakértőket.

A növényi alapú táplálkozás és az állatjólét kérdéseit járja körül a Zöld Válasz három részes minisorozata. Ennek friss adása a magyar mezőgazdasággal foglalkozik, különös tekintettel a bioélelmiszerek és -gazdálkodás kérdéskörére – ezek kitárgyalásában ezúttal Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítója vannak Litkai Gergely segítségére. Kiderül például, mit is jelent a bio és mit nem, honnan tudhatjuk, hogy tényleg az-e a választott termék, s hogy miért van, hogy míg a földterület majd' hét százaléka ökológiai művelésű már itthon is, a biotermékek fogyasztása alig éri el az egy százalékot – igaz, az alacsony bázishoz képest jelentős a növekedés ezen a területen is. Nem volna rossz, ha a bio kilépne az úri huncutság kategóriájából itthon is: a Zöld Válasz friss adásában szó esik az olyan nem bio gyakorlatokról, amikor durva gyomirtóval, glifozáttal érlelik be a termést, hogy a szervezetünkbe jutó vegyszerek koktélhatásáról már ne is beszéljünk. Azaz de, beszéljünk. Épp ezt teszi Litkai Gergely a vendégeivel.

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

Az, hogy az antibiotikumok egyre kevésbé hatásosak az emberi gyógyításban, döntően annak köszönhető, hogy ennyi haszonállaltot és ilyen sűrűn, durva körülmények között tartunk: a nekik adott rengeteg gyógyszer, bekerül az élelmiszerláncba, így az emberek szervezetébe – hangzik el a Zöld Válasz új epizódjában. Litkai Gergely podcastja ezúttal a globálisan 150 milliárdos haszonállat-populáció kockázatainak járt utána Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Nagy Ervin, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének elnöke segítségével. A Zöld Válasz állatjóléttel és növényi alapú táplálkozással foglalkozó minisorozatának első része.

Litkai Gergely és Vadovics Edina, a Green Dependent Intézet szakmai ügyvezetője a karbonlábnyom csökkentésének módszereiről beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. A kiindulópontot az Intézet nemrég közölt "Másfélfokos életmód" című tanulmánya és azonos című útmutatója adta: ez elsősorban életmódunk klímahatásaira koncentrál, mérhető, konkrét célértéket ad, és társadalmi célokkal is rendelkezik, vagyis nem csak a környezetvédelemről, hanem a klímatudatosabb életről is szól. Egy olyan társadalmi átrendeződésről, ahol minden területen figyelembe vesszük a közös érdeket: az infrastruktúrától kezdve a politikán át egészen a házak építéséig.