A Virágvasárnap sokak fejében keresztény ünnepként él, de hogy a buddhisták, az ateisták, és a hosszútávfutók se érezzék magukat kirekesztve, felelevenítünk néhány népszokást, amiket bárki nyugodt szívvel ápolhat.

Prüsz-kölni
Kevesen tudják, hogy a Virágvasárnap eredetileg a természeti népektől származó ünnep volt, ezen a napon a pollenallergiában szenvedőket köszöntötték. Az asztmás legények meglátogatták allergiás lányismerőseiket, sűrű váladékozás közepette elszavalták a “Zöld erdőben jártam” című verset, és orrsprével fröcskölték le a lányokat, akik hímes antihisztamin-tablettákkal hálálták meg a figyelmességet.

Barkas-szentelés
A TOI-TOI vécék feltalálása előtti időkre visszavezethető szokás részeg keletnémet cserediákoktól ered, ma azonban már nemcsak a zárt felépítményű vegyeshasználatú kistehergépkocsik tulajdonosai válnak a tradíció elszenvedőivé. Magyarországon minden évben Csurgó településen gyűlnek össze az ünneplők, de népszerű a hagyomány Németországban is, ahol Slag-fertig néven ismert, Mexikóban pedig Churros-fesztivál az ünnep elnevezése.

Paralelepipedonmenet
Pogány szokás, amelyet i.e. 600 körül találtak ki ipari alpinisták. Az évszázadok során többször megpróbáltak egyszerűsíteni az alakzatán, hogy a síkban közlekedők is csatlakozhassanak az ünneplő tömeghez. Így alakult ki a rombuszmenet, majd később a máig ismert körmenet. Kuponos ünnepeken a tömeg még egyszerűbb alakzat, az úgynevezett sorbanállás formájában fejezi ki az összetartozást.