1867. április 1-jén publikálta Isaac Newon A természetfilózófia matematikia alapelvei című művét, amelyet azonban – a dátum miatt – senki nem vett komolyan. Persze később igen.
Az aztékok különös becsben tartják azt a napot, amit a nyugatiaknak általában április 1-re esik: az ekkor bemutatott kecskeáldozat mindig többszörösen megtérült.
A budapesti hidak közül négyet – Lánc, Erzsébet, Boldizsár és Margit – is április 1-jén adtak át, mivel akkoriban a tavaszi olvadáshoz kellett igazodni.
Forrás: Pixabay
1987. április 1-jén fedezte fel Rowing-Hansley-Alverston az inverz röntgensugarat: ezzel az eljárással nagy biztossággal lehet megállapítani, hogy van-e csonttörése a vizsgálatot végző orvosnak. A három fizikus megosztva kapott 3 év felfüggesztett börtönbüntetést a felfedezésért.
1967-ben ezen a napon született első a Pulitzer-díjas újságíró, világbajnok óriásműlesikló és a Vietnami háború poklát is megjárt magyar lakberendező, Gróf Bábolnay-Metinszky Ervin.
A képen balról a nyolcadik (forrás: Fortepan)
A franciáknál ezen a napon nem végeznek lobotómiát a sebészek, mert a közhiedelem szerint az ilyenkor elrontott lobotómiás műtét halállal szokott végződni.
Április 1-jét az ENSZ 1957. évi IV. közgyűlése nyilvánította egyhangúlag szombattá. Ez volt az első indítvány, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok is kérdés nélkül megszavazott az Egyesült Nemzetek történelmében. Érdekesség, hogy idén mégis vasárnapra esik.
1902. április 1-jén került ki hivatalosan is a Morse-ábécéből a kettőspont és a perjel.
Ezen a napon tartják a gemenci erdőben a szarvasbőgést. Az ezt kihagyó hím állatok az évre kimaradnak a párzásból, bár egy héttel később szoktak tartani egy pót alkalmat is, a fennmaradó helyekért.
Neki most nem sikerült (forrás: Pixabay)
