Melyik volt a legemlékezetesebb fellépésed tavaly?
Volt egy jótékonysági előadásom, még kezdő koromban egy szegény kis faluban, gondoltam, megérdemlik. Ehhez képest, ők egyáltalán nem szerették volna, hogy ott legyek. Az asszonykórus meg kellett hogy szakítsa a fellépését, ők aztán az első sorban ültek és néha felvisítottak egymás poénjain, mert egymással beszélgettek végig. A háttérben volt egy focipálya, ahol fel volt állítva egy nagy elektromos villanyvonat, amire az esőben gyerekeket ültettek fel, és néha egy-egy gyereket megcsapott az áram, de utána magyarázta a vonat üzemeltetője hogy ne izguljak, most már nem ráz meg senkit, persze megrázott. Mellettünk volt egy paintball pálya, aminek az volt az érdekessége, hogy nem volt fedezék, csak nagyon bátor emberek, akik egymást tíz centiről lőtték szájba. Ezen az alapzajon keresztül kellett megtartanom az előadásomat, aminek a vége az lett, hogy felállt a színpadra egy Demjén Rózsi-kinézetű részeg férfi és azt mondta, hogy ő Demjén Rózsi. Átadtam neki a mikrofont, mondtam, hogy: – Akkor énekeljél! És sietve elhagytam a helyszínt.
Hogyan hangolódsz a fellépések előtt?
Általában késésben vagyok, és a késésben ideges vagyok, rallyzok, halált megvető bátorsággal jutok át különböző csomópontokon, másokat szigorúan nem veszélyeztetve, a szabályokat szigorúan betartva, mosolyogva és mindenkit magam elé engedve, és miután odaértem a helyszínre kulturáltan, a feszültséget levezetve elszívok néhány cigarettát, de nem dohányzom. Aztán megpróbálom összeszerelni a portomat, általában a technikussal hangolódom az előadásra, rajta levezetem a feszültségemet, vagy ő plusz feszültséget generál bennem és ezzel a rengeteg feszültséggel telve fellépek a színpadra, ott pedig ezt a Jóisten segítségével átformálom szeretetté, és megtörténik a varázslat.
Melyik a legjobb szilveszteri élményed?
Az volt a legjobb szilveszterem, amikor a Parlamentben voltam, ha jól emlékszem ott volt Gyurcsány, Orbán meg talán Putyin és Merkel. Elég unottan kezdődött, de aztán elkezdtünk iszogatni, és talán nem túlzok ha azt mondom, hogy mindenki megőrült. Jöttek még más politikusok is, a végén vonatoztunk egy nagyot. Nagyon nagy a Parlament, elég hosszú ott egy ilyen vonatozás, azt nem kívánom senkinek…és miután ez megtörtént, kihasználtuk a csúszós padlót és zoknira vetkőzött mindenki. Csiliztünk (körbe-körbe tánc) egész este, utána még iszogattunk jó sokat, és akkor felvittem Merkelt az ülésterembe, majd felébredtem egy taxiban és rájöttem, hogy igazából ez csak álom volt, magarra viszont, hogy aznap este valójában mi történt, nem emlékszem.
