Már kapható Tóth Edu frissen megjelent könyve, a Nem nyerhetsz mindig, kölyök, amiből akár egy aláírt példányt is szerezhetünk, ha július 25-én a veszprémi Libri felé vesszük az irányt.

„Ez inkább idézőjelben kézikönyv, mivel fordult már elő velem például, hogy elvittem bölcsibe a kicsit, és amikor hazaértem még mindig ott ült a kocsiban. Elbambultam, és úgy emlékeztem, hogy kiraktam a bölcsiben, de mentem vele egy kört és hazavittem. Nagyon kerülöm a könyvben, hogy bárkinek bármilyen tanácsot adjak”

– árulta el a könyv megjelenésekor humorszakmai portálunknak Tóth Edu.

Habár az aprós idézet is tőle származik, méghozzá a könyvéből, de az erről szóló részletet olvasva legalábbis érdemes elraktározni azt a néhány jótanácsot, ami mégis papírra vetődött, mikor a humorista megírta gyermeknevelésének történetét. Mutatjuk is a részletet, amelyből a 24.hu-n egy kicsit hosszabb változattal is találkozhatunk – de az még mindig semmi ahhoz a terjedelemhez képest, ami a könyv megvásárlása után tárulhat a szemünk elé.

„Ha apaként szeretnél ott lenni a szülésnél, legyen nálad rengeteg apró. A kék apukaköpeny nélkül nem mehetsz be, az apukaköpeny-automata pedig nem fogja csak úgy, 1650 forint nélkül kiadni a köpenyt, csak azért, mert rugdosod, amiért nem fogad el kártyát. A büfés sem fog örülni neked, ne feledd, aznap nem te vagy az egyetlen apuka, akit harminchárom darab ötvenforintos érme választ el élete legintenzívebb élményétől. Szorítsd össze a fogadat, legyél udvarias a büféssel! Nyelj nagyokat! Ne feledd, a zsebében vagy. Van nála apró, ne aggódj. Teljesen mindegy, hogyan adja oda, ne sértődj meg, itt nincs B terv, azt az apukaköpenyes automatát nem lehet betörni, sokan próbáltuk már.

Már látom a fejét! Hajas baba

És most, amikor igazán szükségem lenne rá, egy közhely sem jut eszembe, de hát ilyen az élet.

Kezemben fogom a három és fél kilós fiamat

Túl sok a teendő. Le kellene fényképezni a kis lila mázgás újszülöttemet, aki iszonyatos hangerővel ordít, fel kellene hívnom az anyósomat, hogy nagymama lett, el kell vágnom a köldökzsinórt, amit teljesen másmilyen anyagúnak képzeltem. Nincs időm azon töprengeni, hogy miként tudtam megállapítani egy köldökzsinórról, hogy milyen anyagból készült, amikor hozzá sem értem, csak azzal a furcsa alakú ollóval, de közben bebugyolálják a kis Pöttömömet, aki ettől megnyugszik és békésen elalszik. Bőre már nem lila, azok a fehér trutyik is eltűntek, a színe már emberszín, ráteszik a mérlegre, a mérleg alatt megtalálom a fényképezőgépet, lefotózom a fiam, fel kellene hívni a mamát, hogy most már mama. A telefonomat az amorf olló mellett találom meg, nem is tudtam, hogy a méhlepényt is meg kell szülni, amúgy meg minek hoztam fényképezőgépet, amikor a telefonnal is lehet fényképezni. Mama helyett a papát hívom (két perce lett nagyszülő), hallja az első gügyögéseket, mennem kell, el kell vágnom a köldökzsinórt, pedig azt már egyszer elvágtam, lehet, hogy ők is ikrek?

Nem, rosszul hallom, nem azt mondták, hogy „Apuka, vágja el a köldökzsinórt!”, hanem azt, hogy: „Apuka, fogja meg az újszülöttet!”, könnyű az ilyesmit félrehallani. Rálépek valami puhára. Remélem, nem a méhlepény, pedig nagyon annak tűnik.”

Ha élőben is nevetnél megannyi gyermekneveléssel kapcsolatos poénon, nagyon ajánljuk az alábbi estet:

Saras tócsákban ugrálni – Tóth Edu és Szobácsi Gergő: Pódiumbeszélgetés Vályi Istvánnal
2025.09.14. – 19:00
MIXÁT Dumaklub
Jegyvásárlás