Parád műemlékei közül az egyik legrégibb az 1768-ban felépített barokk stílusú, kőből épített katolikus templom.

Ez a templom az egyetlen Magyarországon, amelyet Szent Ottília tiszteletére szenteltek fel.

A legenda szerint Ottília a III. században világtalannak született, ezért apja eltaszította magától, sőt, egy forrás szerint ki is adta a parancsot, hogy öljék meg, anyja azonban elvitette egy bajor apácakolostorba, ahol titokban nevelkedett. Amikor megismerkedett a kereszténységgel, vaksága elmúlt és szerzetes lett. Így lett a szemfájósok, vakok és gyengén látók védőszentje. E ritka patrónusválasztást az építtető, Grassalkovics Antal földbirtokos, családjában kialakult örökletes szembetegség magyarázza.

A templom keleti homlokzatán található a torony, melyben három harangot helyeztek el, Szent Ottília, Szent Mihály és Szent Vendel tiszteletére. A délidőben megszólaló Szent Ottília harangot Korents Márk öntötte Egerben, 1858-ban.

A karzatra egy hatváltós orgona került. A mellékoltárt a Hétfájdalmú Szűz tiszteletére emelték. Az ott elhelyezett képet 1814-ben cserélték ki igényesebb festménnyel. 1878-ban bővítették a szentegyház sekrestyéjét.

1892-ben özvegy Károlyi Gyuláné saját költségén renováltatta kívül-belül az épületet. A templom boltíves mennyezeti freskóit Takáts István mezőkövesdi festő készítette 1966-ban, s ebben az évben újították fel az empír stílusban készült csillárt is a parádsasvári üveggyárban. Legutoljára 1999-ben belülről, 2000-ben pedig kívülről renoválták a hívők jelentős anyagi támogatásával.

A templom előtt Szűz Mária szobor áll, amelyet 1908-ban az Amerikában dolgozó parádiak állíttattak.

Cím: Parád, Kossuth Lajos út 45.