A természetvédelem nem szeretet, hanem matematika és rendszerismeret kérdése – Litkai Gergely vendége ezúttal a Válasz Online olvasóinak régi ismerőse, Jordán Ferenc rendszerökológus, aki új könyve kapcsán beszél arról, amiről nem lehet eleget: hogy milyen jövő vár az emberiségre ezen a bolygón, s mit tehetünk, hogy az emberi szervezettel még elviselhető legyen. A Zöld Válasz friss adásában természetesen szóba kerülnek az elmaradhatatlan krillek is.

Benk Dénessel és Csenki Attillával tabukról, kutatómunkájukról, arról, hogy hogyan hat felszabadítóan a humor, ha a színpadon a sz*xről beszélnek, illetve Lepedőakrobaták 2. című közös estjükről Lovász László beszélget.

Dombóvári Istvánnal életének nagy változásairól, a családról, művház igazgatói munkájáról, Jászakarajenőről és Deszeretlek című önálló estjeiről Lovász László beszélget.

Litkai Gergellyel a környezetvédelemhez való hozáállásunk abszurditásáról, céges párhuzamos valóságokról, az életbenmaradáshoz kapcsolódó rettegéseinkről, Vetítés, Változás és Rettegésmenedzsment c. önálló estjeiről Lovász László beszélget.

Hogyan lehet a mezőgazdaság a természet része és nem annak ellensége? Litkai Gergely vendége ezúttal Gribek Dániel, a Hektár podcast házigazdája, aki szakújságíróként járja a magyar tájat, hogy megoldásokat keressen. Látott például gazdát, aki ragadozó madarakkal védekezik a pockok ellen, ahogy más ötletes megoldásokat is. A talaj tönkretétele viszont nem állítható meg egy-egy helyi remek ötlettel, ráadásul ez jóval több mint egy kizárólag mezőgazdászokat érdeklő szakkérdés. Emberéletekbe kerülhet ugyanis, ha nem teszünk ellene.

Fehér Boldizsárral és Ress Abigéllal az extrém anyaggyűjtés fáradalmairól, generációs különbségekről, a párkapcsolati és színpadi dinamikák hasonlóságairól és Jó estét, rossz döntések! c. közös estjükről Lovász László beszélget.

Fülöp Viktorral és Hajdú Balázzsal közös tanítói élményeikről, a tanítás és a stand-up különbségeiről, közös írói módszereikről, Írunk vagy felelünk? c. közös estjükről, Fülöp Bölcsek téglája c. önálló estjéről és Hajdú Máshogy normális c. önálló estjéről Lovász László beszélget.

Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.

Tévhit, hogy az egészséges vegyes táplálkozás és a növényi táplálkozás nagyon eltérő lenne, ha jól szeretnénk enni, akkor azt „vegyesen" is megtehetjük – mondja Magyarvári Szilvia dietetikus, táplálkozástudományi szakember. Kutatások szerint leginkább az számít, amit megeszünk és nem az, ahonnan származik – kommentálja Szabó Zoltán sportdietetikus, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kutatója a biokérdést. A Zöld Válasz podcast növényi táplálkozásról szóló minisorozatának záróepizódjában Litkai Gergely a Netflixen látható dokusorozatok üzeneteiről is kérdezi a szakértőket.

A növényi alapú táplálkozás és az állatjólét kérdéseit járja körül a Zöld Válasz három részes minisorozata. Ennek friss adása a magyar mezőgazdasággal foglalkozik, különös tekintettel a bioélelmiszerek és -gazdálkodás kérdéskörére – ezek kitárgyalásában ezúttal Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítója vannak Litkai Gergely segítségére. Kiderül például, mit is jelent a bio és mit nem, honnan tudhatjuk, hogy tényleg az-e a választott termék, s hogy miért van, hogy míg a földterület majd' hét százaléka ökológiai művelésű már itthon is, a biotermékek fogyasztása alig éri el az egy százalékot – igaz, az alacsony bázishoz képest jelentős a növekedés ezen a területen is. Nem volna rossz, ha a bio kilépne az úri huncutság kategóriájából itthon is: a Zöld Válasz friss adásában szó esik az olyan nem bio gyakorlatokról, amikor durva gyomirtóval, glifozáttal érlelik be a termést, hogy a szervezetünkbe jutó vegyszerek koktélhatásáról már ne is beszéljünk. Azaz de, beszéljünk. Épp ezt teszi Litkai Gergely a vendégeivel.

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

Az, hogy az antibiotikumok egyre kevésbé hatásosak az emberi gyógyításban, döntően annak köszönhető, hogy ennyi haszonállaltot és ilyen sűrűn, durva körülmények között tartunk: a nekik adott rengeteg gyógyszer, bekerül az élelmiszerláncba, így az emberek szervezetébe – hangzik el a Zöld Válasz új epizódjában. Litkai Gergely podcastja ezúttal a globálisan 150 milliárdos haszonállat-populáció kockázatainak járt utána Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Nagy Ervin, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének elnöke segítségével. A Zöld Válasz állatjóléttel és növényi alapú táplálkozással foglalkozó minisorozatának első része.

Litkai Gergely és Vadovics Edina, a Green Dependent Intézet szakmai ügyvezetője a karbonlábnyom csökkentésének módszereiről beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. A kiindulópontot az Intézet nemrég közölt "Másfélfokos életmód" című tanulmánya és azonos című útmutatója adta: ez elsősorban életmódunk klímahatásaira koncentrál, mérhető, konkrét célértéket ad, és társadalmi célokkal is rendelkezik, vagyis nem csak a környezetvédelemről, hanem a klímatudatosabb életről is szól. Egy olyan társadalmi átrendeződésről, ahol minden területen figyelembe vesszük a közös érdeket: az infrastruktúrától kezdve a politikán át egészen a házak építéséig.

A Zöld könyv podcastsorozat aktuális adásában Litkai Gergely Az elveszett erdő és a Ha az ERDŐ beszélni tudna könyvek szerzőjével, Zelei Annával beszélget. Az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal foglalkozó, fotókkal és versekkel illusztrált könyvek után most egy izgalmas beszélgetésből tudhatunk meg mindent, ami a kíváncsi erdőbarátok és a tettre kész klímaaktivisták mellett mindenki számára érdekes lehet, aki nem akkor szeretné megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza.

Richard Powers tizenkettedik, 2019-ben irodalmi Pulitzer-díjjal elismert regénye, az "Égig érő történet" szenvedélyesen és elsöprő erővel mutatja be a környezetvédő aktivisták elszántságát. Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Dr. Bükki Tamás fizikus, író és erdőmeditáció oktató, az "Erdőszeretet, életigen" országos volumenű erdővédelmi kampány elindítója Powers könyve kapcsán a mindannyiunk életét veszélyeztető erdőpusztításról beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Mi kell ahhoz, hogy az ember ismét az őt körülvevő természet részének érezhesse magát? Ki fogja megvédeni az erdőinket és önmagunkat? A beszélgetésből kiderül!

A pénz sok szempontból hasonlatos a vízhez. Mindkettő hajlamos például elfolyni – írta lapunknak küldött vendégcikkében Ungvári Gábor közgazdász majd’ másfél évvel ezelőtt, azonban nem ragadt meg a bonmot-k szintjén: mélyelemzésében a gazdasági és a természeti rendszerek hasonszőrűségének meggyőző példáit adta. A REKK Vízgazdasági Csoport elemzője szerint nem jó helyen keresgélünk, amikor növekedés- és profitellenes tudati változásoktól várunk megoldást sokasodó klímagondjainkra. Ungvári tudományos igényű szövegét akkor a ZöldVálasz podcast egyik epizódja ihlette, Litkai Gergely pedig most visszaadja a kölcsönt: vendégnek hívta be a friss adásba Ungvári Gábort, hogy a hallgatók számára is tisztázódhasson, pontosan mi okozza a klímakatasztrófát – és valójában mit is tehetünk ellene. Azt például tudták, hogy több pénzt fordítunk ásványvízre, mint amennyit a csapvízért fizetünk, amellyel mosunk, mosogatunk, és még meg is ihatnánk?

Sipos Orsival és Zabolai Margóval arról, hogy lehet-e négy nő egyszerre a színpadon, hogy létezik-e női perspektíva, a közös munkáról, feminizmusról, egyenlőségről és Fun fatale című Rainer-Micsinyei Nórával és Ress Abigéllel közös új műsorukról Lovász László beszélget.

A Zöld könyv legfrissebb adásában Litkai Gergely és Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője ezúttal nem egy, hanem két könyvet is megvitatnak, miközben az erdők fontosságáról és jövőjéről beszélgetnek. Gálhidy László "Szentélyerdők Magyarországon" című kiadványában 87 különleges erdőtérséget mutat be, amelyeket személyesen is felkeresett, és amelyekhez egy online térképes adatbázist is készült. Az adásban azonban nem csak ezek felfedezéséről, hanem a klímaválság kihívásairól is szó esik: hiszen míg ültetvényeket létrehozhatunk, valódi erdőt nem - csak a már meglévő természetes rendszerek védelmével és támogatásával segíthetjük azok regenerációját. Ezért is kerül terítékre Peter Wohlleben "Ha a fák lélegzethez jutnának" című műve, amely az erdőt olyan komplex, élő tudástárolóként írja le, amelynek fennmaradása elengedhetetlen nemcsak ökológiai, hanem társadalmi szempontból is – még ha ezt az erdészeti lobbi, a fakitermelés és a politika gyakran figyelmen kívül is hagyja.

Litkai Gergellyel a Dumaszínház második otthonáról, Parádsasvárról, borkóstolókről, túrázásról, főzőversenyről, közösségépítésről és a Humorwoodstock fesztiválról Lovász László beszélget.

Miért nem változtatunk, ha egyszer tudjuk, hogy rossz az irány? A tudás önmagában tehát kevés ahhoz, hogy változtassunk viselkedésünkön? Litkai Gergely ezúttal Varga Attilával, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének oktatójával beszélget. A Fenntarthatóság és Pszichológia Kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedő egyetemi docenssel többek között azt igyekszenek megfejteni, vajon igaz-e, hogy az egyéni cselekvések 40-70 százalékkal is csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást. Lelőjük a poént: akár igaz is lehet, ám csak akkor, ha az egyéni törekvések rendszerszintű támogatást is kapnak. No de mik azok a rendszerek? Azokra hogyan lehet hatni egyénként? Egyáltalán mi kell a cselekvéshez, ha sokszor fel sem ismerjük a saját pszichológiai korlátainkat? Hogy utóbbi helyzet változzon, reményeink szerint ahhoz járul hozzá a Zöld Válasz friss adása.