Az alkoholbeteg és szerhasználó szülők gyerekeihez hasonló tünetekkel és traumákkal élnek az egyéb módon diszfunkcionális (katonás, szadista, nárcisztikus, betegséget beképzelő vagy szexuálisan abuzáló) családokban felnövő gyerekek. Őket várják az ACA (Adult Children of Alcoholics) névtelen csoportok, melyeknek két hazai tagja a vendégünk. És mivel a gyerekkori szexuális zaklatás fészke szinte mindig diszfunkcionális család, szó esik a SIA (Survivors of Incest Anonymus, szexuális zaklatások elszenvedői) csoportról is.

A rehabilitáció az addiktológiai betegellátás legkötöttebb formája, ami még egy felnőttet is kihívás elé állít - hát még egy serdülőt. A Székesfehérvári Egészségdokk Alapítvány tinirehab részlegvezetője, Perger Tünde és egy bentlakó, Ash mesél a rehabilitáció folyamatáról, arról hogy a rehabilitáció elején hogyan kell megtanulni, hogy milyen lesz az élet bent, aztán a rehabilitáció folyamán szépen lassan megtanulni azt, hogy milyen lesz az élet kint.

A mai adásban Sárosi Péter drogpolitikai szakértő segít nekünk megérteni, hogy míg egyes országok a kábítószer-előállítás és kereskedelem minden mozzanatát szigorúan büntetik, ám fogyasztást nem bűncselekményként, hanem megoldandó társadalmi problémaként kezelik, Magyarországon a törvény a fogyasztókat sem kíméli, a prevencióhoz és kezeléshez szükséges drogstratégia viszont hiányzik. Büntetés helyett lehet választani az elterelést, ami azt jelenti, hogy hónapokig ingyen pszichológushoz jutunk - de az is beszédes, hogy Magyarországon leggyorsabban úgy tudsz ingyenesen pszichológust szerezni, ha elkapnak egy füves cigivel.

Andi és Béla (kitalált nevek), két önsegítő anonim kábítószerfüggő csoport-tag megismertet minket az anonim csoportok természetével, bemutatják a tizenkét lépéses programot, amelynek teljesítése nem is olyan egyszerű, mint amennyire elsőre látszik.

Nagy Alíz szerint a legfontosabb megmutatni a paciensnek, hogy célt adjon, és megtalálja azt a pontot, amiben ő jó. Nem a terápia nehéz, hanem az utána következő 4-5 év, amikor mindazt, amit a rehabon tanulnak, be kell építeniük, hogy napi rutinjukká váljon.

dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus szerint a függőséget gyógyító jó terápiás kapcsolat titka a kölcsönös bizalom, a kifogyhatatlan motiváció és az empátia, ami nem az egymás vállán sírást jelenti, hanem annak a térnek a megteremtését, amiben a függő érzi azt, hogy a terapeuta együtt gondolkodik vele.

Felvinczi Katalin szerint az iskolai prevencióra nagy szükség lenne - ha beengednék az iskolákba a civil szervezeteket. Prevenció címén nem azt kell elmondani, hogy mik a káros hatások és a büntetés - mert a fiatalokat elsősorban nem a drogok érdeklik, hanem az élet nagy, megoldandó problémái.

Békési Tímea addiktológiai konzultáns, családi tanácsadó-jelölt, gyászkisérő és meseterapeuta, az Újraépített életek c. könyv társszerzője szerint a mi generációnk dogozhatja fel először hatékony önismereti módszerekkel a függő vagy rendellenesen működő család gyerekkorban szerzett traumáit. . Fontos viszont, hogy ezen az önismereti úton legyünk együttérzőek és türelmesek magunkkal. A feldolgozásban nemcsak egyéni terápia létezik, hanem az alkoholista és más rendellenesen működő családok felnőtt gyerekeinek csoportjai (ACA) is.

A hét szabály: 1. Nem én okoztam. 2. Nem tudom irányítani. 3. Nem tudom meggyógyítani. 4. Megtanulok gondoskodni magamról, úgy, hogy: 5. Megosztom az érzéseimet. 6. Egészséges döntéseket hozok. 7. Szeretem magam. Kormos Piroska, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Intézetének munkatársa hosszú évek óta olyan gyerekekkel foglalkozik, akik szenvedélybeteg családokban nevelkednek.

Frankó András, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának vezetője szerint sokszor maga a család sérült, a függő csupán a tünethordozó. Ilyenkor nem elég a tünetet - a függőséget - megszüntetni, magával a családi problémával is törődni kell.