Sokak számára maga a megtestesült rémálom kiállni az emberek elé viccesnek lenni, és meg tudom erősíteni, hogy ha besül egy poénod az tényleg olyan gyomros mint amilyennek tűnik. Miközben a szíved a seggeden esik ki megkérdezed magadtól, hogy miért vállaltam ezt be? Elmondom miért: mert amikor egy poénodtól vagy gesztusodtól felrobban a ház, az minden pénzt megér.

Íme a tapasztalataim 10 pontba szedve:

1. Nem a stand-up az egyetlen módja, hogy emberek előtt add elő a poénjaidat

Az elején nem tudtam hogyan vágjak bele. Szerettem volna, de nem tudtam magam rávenni arra, hogy leüljek és írjak. Akkoriban egy kocsmában dolgoztam és a tulaj megkérdezte nem akarok-e kocsmakvízt levezényelni. Ez remek terep volt a poénok tesztelésére, és ekkor jöttem rá, hogy nekem inkább az improvizálás megy és nem a szótagra pontosan megírt monológok

2. Az írás nehéz

A pletykák igazak: vicceset írni nehéz. Legalábbis nekem. Felnőttkorom nagy részében azt hallgattam, hogy mennyire vicces vagyok. De aztán kiderült, hogy ez nem egyenlő azzal, hogy képes vagyok írni is ugyanolyan viccesen. Továbbá ami a barátok között vicces, az lehet, hogy idegenek előtt egyáltalán nem az. Fontos olyan poénokat írni, amellyel másokat is el lehet érni, amelynek a mondanivalójával teljesen idegenek is tudnak azonosulni. Ne felejtsd el, hogy közönségnek írsz, nemcsak magadnak!

3. Még mindig kisebbségben vannak a női humoristák

Sokáig elbizonytalanított a tudat, hogy ez klasszikusan férfi műfaj. De ez nem igaz, szóval ha bele akarsz vágni, akkor kezdd el. Nincs ilyen szabály, hogy csak a férfiak lehetnek viccesek.

4. Sokat fogsz meghalni a színpadon

Megvan az az érzés amikor rajtakapnak valamin vagy éppen rossz időben és a rossz helyen szellented el magad és mindenki tudja, hogy te voltál? Na ezt szorozd meg végtelenszer és megkapod az érzést, hogy milyen a színpadon leégni. Egy pár másodperccel hosszabb csend a poén után meg tudja ölni az egész műsort. A tévében látott humoristák nagyon sokszor begyakorolják az anyagot, hogy vicces legyen. És nagyon sokszor be is égtek. De ez ilyen, része a folyamatnak.

5. A beszólógató néző

Léptem már fel olyan előtt, aki csak azért jött, hogy beugasson a humoristának. Főleg ha részegek. De tanulj meg visszavágni, jó eséllyel a te oldaladra állnak és úgy jön le nekik, hogy valójában hozzájárultak a műsorhoz. És akkor végre befogják a pofájukat.

6. A szomorúság kétélű kard

Minden komédiás valójában depressziós? Nem tudom, kérdezd meg őket. És hogy én az lennék? Igen, voltak rossz időszakaim, korán tudtam, hogy a saját nememhez vonzódom és ezt titkolnom kellett. Nekem a stand-up menekülés volt, hogy megbirkózzak a helyzettel. Egy volt oxfordi pszichológia professzor is megerősítette tavaly a CNN-nek, hogy a humor igen komoly szerepet játszhat az öngyógyításban.

7. Egy felkérést se mondj vissza… legyenek bármilyen furcsák és kellemetlenek a körülmények!

A tehetség aprópénzre váltása zord gondolat, hiszen ez az, amit a legkevésbé szeretnél. De aztán egy nap valaki fel fog hívni, mert látott valahol az isten háta mögött és egy nagy lehetőség elé állít vagy elhív egy ócska céges bulira. Ami viszont jó pénz, és ez segít abban, hogy továbbra is ebből tudj megélni.

8. Nemcsak az időzítésen múlik minden

Úgy hiszed, hogy időzítés csupán annyi, hogy szünetet tartasz a csattanó előtt? Ennél sokkal többről van szó. Emlékszem az első írott anyagomra. Szóról szóra betanultam. Semmilyen plusz rögtönzésnek nem hagytam helyet. Ez annyira jó ötlet volt, hogy gyakorlatilag végighadartam és habogtam az egész műsort. Először is: lassan kell beszélni. Mindig figyelmeztetni kell magamat, hogy “Lassabban!”.

Dublini ír vagyok, vagyis ha kinyitom a számat, akkor egyszerre kell mindent kimondanom. Meg kell tanulni lélegezni, lassan, érthetően beszélni és természetesen szünetet tartani a megfelelő helyeken.

9. Fáj, ha nincs néződ

Nagyon, nagyon fájdalmas üres székek előtt produkálni magad. Egész egyszerűen létfontosságú az önmarketing. Jó, ha van segítség, de legjobban te tudod eladni saját magadat. Nekem ez például soha nem ment. Fontos, hogy a műsor után a néző úgy álljon fel, hogy legközelebb erre elhívja a haverjait is.

10. Ne akarj más lenni, mint aki vagy!

Ez talán a legfontosabb tanács. Ha fura vagy, akkor inkább használd ki. Nincsenek szabályok, és minden fellépéssel tanulsz és fejlődsz. Egyszer egy tapasztaltabb humorista mondta nekem, hogy ha vicces vagy, akkor meg tudod csinálni. Én stand-upozás közben jöttem rá, hogy nekem nem ez a legjobb előadói módszer. Most már szinte csak írok, de jól jön minden, amit az úton tanultam. A vágy pedig, hogy megnevettessem az embereket, örökké elkísér.

Forrás: Bustle