Társasházban élni ma a demokrácia fekete lyuka, pedig… – A co-housing rejtelmei – [ZöldVálasz 20]

2024. április 15. | regelecsanad | 53 perc | ZöldVálasz

Érdektelen vagy egymással együtt élni képtelen tulajok, bizalomhiányos közös képviselők, nehézkes döntéshozatal, lepukkant épületek – az esetek többségében ez a tünetegyüttes jellemzi ma a társasházi létet. A közös képviselők 67 százaléka már profi, a saját ügyek igazgatása helyett a társasház így afféle saját Brüsszellé válik – szervezetté, amelynek érdekhordozói vagyunk, mégis folyamatos harcban állunk vele. Holott a társasház lehetne a városi együttélés optimális módja. Itt jön képbe az úgynevezett co-housing. Hogy pontosan miről is van szó, azt Litkai Gergely Madaras-Horogh Petra építésszel, a CoHousing Budapest Egyesület társelnökével, valamint a Bécsből jelentkező, szintén építész Meszes Mártonnal beszéli át a Zöld Válasz legújabb adásában.

A Zöld Válasz Litkai Gergely és a Válasz Online együttműködésében valósul meg. Részletek itt. Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-onTuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Különleges beszélgetés a mostani. Szabó László a Pogátsa Zoltánnal készült adás után kereste meg Litkai Gergelyt, hogy megfogalmazná a kapitalizmusellenes zöld gondolat kritikáját. Merthogy szerinte a nemcsak az ember képes kapitalista módra viselkedni és működni, hanem a természet is.

Szabó László kifejti a véleményét a vegyszeres mezőgazdaság alternatívájáról is: „Mítosz, hogy a regeneratív gazdálkodásból nem lehetne etetni az emberiséget. Globális szinten ugyanis elképesztő mezőgazdasági túltermelés van. Olyannyira, hogy ipari célra hasznosítunk nagy mennyiségű terményt. Simán el tudnánk látni a Földön élő 8 milliárd embert a regeneratív gazdálkodás terményeivel is. Persze akkor nem fog kukorica jutni a bioetanolra, ebben biztosak lehetünk.”

Adásunkhoz az alábbi olvasnivalókat ajánljuk:

Kapcsolódó előadások