Átcímkézett azbeszttartalmú szállítmányok most is érkezhetnek Ausztriából Magyarországra, lehet, hogy egy időre teljesen meg kellene állítani az osztrák forrású kőzetbehozatalt – mondja a Zöld Válasz podcastban Simon Gergely vegyianyag-szakértő, környezetkémikus, a Greenpeace munkatársa. Az azbeszt alattomos anyag, évtizedek múlva fejti ki negatív hatását. Ha valaki laikusként úgy látja, hogy a saját szennyezett portája előtt gyorsan felveri és ellapátolja a kőzetet, hiszen „Mi bajom lehet?”, nos, az lehet, hogy pont az alatt a három-négy óra alatt ássa meg a saját sírját – figyelmeztet Ágoston Csaba környezetvédelmi szakértő, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének elnöke. Litkai Gergely műsora a hazai vegyianyag-szennyezések történetében példátlan nyugat-magyarországi azbesztkrízisről.

Milyen legyen Magyarország új klímatörvénye? Hogyan támogassák a jogszabályaink a beton helyett a természetet? Többek között ezekről szól a Zöld Válasz májusi adása, mely ezúttal – és mostantól – a szokásos hangplatformok mellett Youtube-on is megjelenik. „A régi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági határozat nem foglalkozik azzal, hogyan kell a társadalmat felkészíteni a klímaváltozásra, nem mond semmit arról, hogyan váljon a jogrendszer részévé az új szemlélet” – mondja Szabó Attila, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője. „Meg kell állapítani a Balaton teljes terhelhetőségét és azt mondani, hogy itt maximum ezer új szálláslehetőséget lehet létrehozni vagy száz új vendégéjszakát lehet elfogadni. Ilyen ma nincs, és ez nagyon nagy probléma” – vallja Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke.

A biomassza az EU megújulóenergia-felhasználásának majdnem 60 százalékát adja, itthon pedig még jobb a helyzet: 80 százalék körüli ez az arány. Persze a megújulók csak 5-6 százalékot képviselnek az energiamixben, de a tervezhetőség miatt fontosak. A megújuló energia ugyanakkor nagyrészt azt jelenti, hogy elégetjük a tűzifát. Komoly ökológiai ellentmondás ez, hiszen így annyi szén-dioxid keletkezik, amelyet egy új fa sak száz év alatt egyensúlyoz ki. Hogy lehet mégis egyensúlyba hozni az energia- és az ökológiai szempontokat? Erről beszélget Litkai Gergely vendégeivel: Szajkó Gabriellával, a Regionális Energiagazdasági Kutatóiközpont (REK) tudományos munkatársával, az energiapiacok és a dekarbonizációs stratégiák kutatójával, valamint Harmat Ádámmal, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével. Tudjuk egyáltalán, hogy a V4-országokban mekkora a valós kibocsátás? Zöld Válasz a biomasszáról.

Döntött az Alkotmánybíróság (AB): jelenlegi klímatörvényünk hiányos, nem felel meg az Alaptörvény által előírt kötelezettségeknek. A Zöld Válasz vendége Szabó Marcell, az AB határozatának előadó bírója, valamint Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének elnöke. Mit ír elő az AB, hogy készült a határozat, milyen nemzetközi példák vannak, és mit vár el a magyar társadalom klímaügyben? Ezekről a kérdésekről beszélget vendégeivel Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában.

A természetvédelem nem szeretet, hanem matematika és rendszerismeret kérdése – Litkai Gergely vendége ezúttal a Válasz Online olvasóinak régi ismerőse, Jordán Ferenc rendszerökológus, aki új könyve kapcsán beszél arról, amiről nem lehet eleget: hogy milyen jövő vár az emberiségre ezen a bolygón, s mit tehetünk, hogy az emberi szervezettel még elviselhető legyen. A Zöld Válasz friss adásában természetesen szóba kerülnek az elmaradhatatlan krillek is.

Hogyan lehet a mezőgazdaság a természet része és nem annak ellensége? Litkai Gergely vendége ezúttal Gribek Dániel, a Hektár podcast házigazdája, aki szakújságíróként járja a magyar tájat, hogy megoldásokat keressen. Látott például gazdát, aki ragadozó madarakkal védekezik a pockok ellen, ahogy más ötletes megoldásokat is. A talaj tönkretétele viszont nem állítható meg egy-egy helyi remek ötlettel, ráadásul ez jóval több mint egy kizárólag mezőgazdászokat érdeklő szakkérdés. Emberéletekbe kerülhet ugyanis, ha nem teszünk ellene.

Élelmünk és életünk alapul rajta, mégis a leginkább elhanyagolt erőforrásunk. Mi az? A talaj, amelyen járunk és amelyen termelünk. Litkai Gergely vendége a friss Zöld Válaszban Dobos Endre talajtani kutató, a Miskolci Egyetem professzora, aki YouTube-erként is aktív. Most adásunkban is bizonyítja, hogy nála érthetőbben, szórakoztatóbban kevesen képesek a talaj problémáinak boncolgatására.

Tévhit, hogy az egészséges vegyes táplálkozás és a növényi táplálkozás nagyon eltérő lenne, ha jól szeretnénk enni, akkor azt „vegyesen" is megtehetjük – mondja Magyarvári Szilvia dietetikus, táplálkozástudományi szakember. Kutatások szerint leginkább az számít, amit megeszünk és nem az, ahonnan származik – kommentálja Szabó Zoltán sportdietetikus, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának kutatója a biokérdést. A Zöld Válasz podcast növényi táplálkozásról szóló minisorozatának záróepizódjában Litkai Gergely a Netflixen látható dokusorozatok üzeneteiről is kérdezi a szakértőket.

A növényi alapú táplálkozás és az állatjólét kérdéseit járja körül a Zöld Válasz három részes minisorozata. Ennek friss adása a magyar mezőgazdasággal foglalkozik, különös tekintettel a bioélelmiszerek és -gazdálkodás kérdéskörére – ezek kitárgyalásában ezúttal Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítója vannak Litkai Gergely segítségére. Kiderül például, mit is jelent a bio és mit nem, honnan tudhatjuk, hogy tényleg az-e a választott termék, s hogy miért van, hogy míg a földterület majd' hét százaléka ökológiai művelésű már itthon is, a biotermékek fogyasztása alig éri el az egy százalékot – igaz, az alacsony bázishoz képest jelentős a növekedés ezen a területen is. Nem volna rossz, ha a bio kilépne az úri huncutság kategóriájából itthon is: a Zöld Válasz friss adásában szó esik az olyan nem bio gyakorlatokról, amikor durva gyomirtóval, glifozáttal érlelik be a termést, hogy a szervezetünkbe jutó vegyszerek koktélhatásáról már ne is beszéljünk. Azaz de, beszéljünk. Épp ezt teszi Litkai Gergely a vendégeivel.

Az, hogy az antibiotikumok egyre kevésbé hatásosak az emberi gyógyításban, döntően annak köszönhető, hogy ennyi haszonállaltot és ilyen sűrűn, durva körülmények között tartunk: a nekik adott rengeteg gyógyszer, bekerül az élelmiszerláncba, így az emberek szervezetébe – hangzik el a Zöld Válasz új epizódjában. Litkai Gergely podcastja ezúttal a globálisan 150 milliárdos haszonállat-populáció kockázatainak járt utána Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő és Nagy Ervin, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetségének elnöke segítségével. A Zöld Válasz állatjóléttel és növényi alapú táplálkozással foglalkozó minisorozatának első része.