A mai adásban Sárosi Péter drogpolitikai szakértő segít nekünk megérteni, hogy míg egyes országok a kábítószer-előállítás és kereskedelem minden mozzanatát szigorúan büntetik, ám fogyasztást nem bűncselekményként, hanem megoldandó társadalmi problémaként kezelik, Magyarországon a törvény a fogyasztókat sem kíméli, a prevencióhoz és kezeléshez szükséges drogstratégia viszont hiányzik. Büntetés helyett lehet választani az elterelést, ami azt jelenti, hogy hónapokig ingyen pszichológushoz jutunk - de az is beszédes, hogy Magyarországon leggyorsabban úgy tudsz ingyenesen pszichológust szerezni, ha elkapnak egy füves cigivel.
Andi és Béla (kitalált nevek), két önsegítő anonim kábítószerfüggő csoport-tag megismertet minket az anonim csoportok természetével, bemutatják a tizenkét lépéses programot, amelynek teljesítése nem is olyan egyszerű, mint amennyire elsőre látszik.
Nagy Alíz szerint a legfontosabb megmutatni a paciensnek, hogy célt adjon, és megtalálja azt a pontot, amiben ő jó. Nem a terápia nehéz, hanem az utána következő 4-5 év, amikor mindazt, amit a rehabon tanulnak, be kell építeniük, hogy napi rutinjukká váljon.
dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus szerint a függőséget gyógyító jó terápiás kapcsolat titka a kölcsönös bizalom, a kifogyhatatlan motiváció és az empátia, ami nem az egymás vállán sírást jelenti, hanem annak a térnek a megteremtését, amiben a függő érzi azt, hogy a terapeuta együtt gondolkodik vele.
Felvinczi Katalin szerint az iskolai prevencióra nagy szükség lenne - ha beengednék az iskolákba a civil szervezeteket. Prevenció címén nem azt kell elmondani, hogy mik a káros hatások és a büntetés - mert a fiatalokat elsősorban nem a drogok érdeklik, hanem az élet nagy, megoldandó problémái.
Békési Tímea addiktológiai konzultáns, családi tanácsadó-jelölt, gyászkisérő és meseterapeuta, az Újraépített életek c. könyv társszerzője szerint a mi generációnk dogozhatja fel először hatékony önismereti módszerekkel a függő vagy rendellenesen működő család gyerekkorban szerzett traumáit. . Fontos viszont, hogy ezen az önismereti úton legyünk együttérzőek és türelmesek magunkkal. A feldolgozásban nemcsak egyéni terápia létezik, hanem az alkoholista és más rendellenesen működő családok felnőtt gyerekeinek csoportjai (ACA) is.
A hét szabály: 1. Nem én okoztam. 2. Nem tudom irányítani. 3. Nem tudom meggyógyítani. 4. Megtanulok gondoskodni magamról, úgy, hogy: 5. Megosztom az érzéseimet. 6. Egészséges döntéseket hozok. 7. Szeretem magam. Kormos Piroska, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Intézetének munkatársa hosszú évek óta olyan gyerekekkel foglalkozik, akik szenvedélybeteg családokban nevelkednek.
Frankó András, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fogadó Pszichoszociális Szolgálatának vezetője szerint sokszor maga a család sérült, a függő csupán a tünethordozó. Ilyenkor nem elég a tünetet - a függőséget - megszüntetni, magával a családi problémával is törődni kell.
Nyíri Noémi szociálpedagógus, addiktológiai konzultáns szerint a szegregátumok fiataljai fokozottan kitettek a szerhasználatnak - ám nem csak szegény, de gazdag szegregátum is létezik. A különbség a használt szer, a megoldás az odafigyelés és kötődés.
dr. Komáromi Éva klinikai addiktológiai szakpszichológus, pszichoterapeuta a társfüggők személyiségjegyeiről beszél. Az epizód végén egy tételszerű felsorolás pontjaiban sokan könnyen magukra ismerhetnek. Az első évadtól ezzel a résszel búcsúzunk, a sorozatot szeptemberben folytatjuk.