Litkai Gergely vendége ezúttal Felsmann Balázs. A Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának kutató főmunkatársával azt beszélik át, hogy kell-e Magyarországra ennyi akkugyár, egyáltalán szükség van-e ennyi akkumulátorra a piacon. Mire használhatók ezek az elektromos autókon kívül, hogy állunk a szén-dioxid kibocsátáscsökkentésével? Mérlegkör-felelősök, aggregátorok – renteteg eddig ismeretlen kifejezés, amelyek most megtelnek tartalommal. Minden, amit a villamosenergia-rendszerünkről tudni érdemes – a Zöld Válaszban.

Jelenleg gond nélkül születhetne jogszabály a Planetárium helyén felépítendő atomerőműről, csupán nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá kellene minősíteni a tervet – amit a kormány pillanatok alatt megtehet. Ezzel a példával érzékelteti Litkai Gergely, milyen módon tudtak megtelepedni az akkumulátorgyárak Magyarországon – akár környezetvédelmi engedélyek hiányában is. Itt a témával foglalkozó ZöldVálasz második része.

Háromrészes sorozat indul a ZöldVálaszban az akkugyárakról. A most meghallgatható első részben Litkai Gergely Várkonyi Gábor autóipari szakértővel beszéli át a trendeket, az elektromobilitás problémáit, valamint azt, hogy mi a baj a jelenlegi EU-s szabályozással.

Mi az a Montreali Egyezmény, és mire lehet jó? Sipos Katalin biológus (WWF Magyarország) és Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus (Ökológiai Kutatóközpont) ebben a kérdésben segítettek eligazodni a ZöldVálasz korábbi adásában, amely a bolygó ügyeit járta körül. Most, a második részben Litkai Gergely arról kérdezi beszélgetőpartnereit, hogy Magyarországra milyen hatása lesz ennek a nemzetközi egyezménynek. Noha vannak szkepszisre okot adó jelek, a felszíni víz megtartását elvileg finanszírozni fogja az új magyar rendszer is. A gazda tehát pénzt kap majd akkor is, ha víz van a területén, nem csak akkor, ha kukorica. S hogy ez miért fontos? Mert hiába kenték a nagy melegre az aszálykárt tavaly, annak a klímaváltozás csak az egyik oka. Az, amelyet legkevésbé tudunk befolyásolni. A művelés módja viszont rajtunk áll – s ez okozza a Kárpát-medencében a nagyobb gondot. Payr Anna tájépítész mérnök, permakultúrás tervező (Dunaszigeti Zöldségközösség) segít eligazodni a témában.

A Green Policy Center ma bemutatott jelentése alapos elemzésekkel, ábrákkal, méretarányos összevetésben, vagyis Csehországhoz, Ausztiához és Portugáliához viszonyítva mutatja be hazánk teljesítményét a klímasemlegesség felé vezető úton. Mennyiben vagyunk okozói és mennyiben elszenvedői a klímaváltozásnak? Miért csak 14 százalék nálunk a megújuló energia aránya, ha az EU-átlag 37 százalék? Miért nem épít jobban a kormányzat a klímacélok rendkívül magas – 93 százalékos – társadalmi támogatottságára? A ZöldVálasz új adásában Litkai Gergely műsorvezető a Green Policy Center társalapítójával, Huszár Andrással beszélget.

Egy nemzetközi kutatás szerint az általunk termelt vegyszerek és műanyagok pusztító hatása mára felülmúlta a klímaváltozásét. „Helyzetünk egy kicsit ahhoz hasonlatos, amikor egy Lyme-kórosba villám csap egy lávafolyam közepén, ezzel véve el egy medvetámadás lehetőségét” – érzékelteti a probléma nagyságát a ZöldVálasz új adásának felvezetőjében Litkai Gergely. Miért kulcsfontosságú megőrizni a fajok sokszínűségét? Mi az a Montreali Egyezmény, és mire lehet jó? Sipos Katalin biológus (WWF Magyarország) és Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus (Ökológiai Kutatóközpont) segítenek eligazodni a most hallható első részben, amely a bolygó ügyeit járja körül. (A második részben később a biodiverzitás magyar valóságával foglalkozik majd a ZöldVálasz.)

Egy felmérés szerint a 30 évesnél fiatalabbak 46 százaléka gyakran magányos, az 50 és 65 közöttieknek közül viszont csak minden 11. ember számolt be ilyesmiről. A fiataloknál az okok között fel sem vetődik a természet és az ahhoz való viszony, holott a közösségek leépülése és a barátok elvesztése mellett a magány harmadik oka éppen ez. Litkai Gergely éppen ezért a közösségek szerepét járja körül a Válasz Online tematikus podcastjában, a Zöld Válasz idei első adásában. Nem is akármilyen közösségekét: az ökoközösségekét. Kérdezőtársa ezúttal Szenderák Gabriella, a vendégek pedig: Nyolcas Krisztina a szolnoki Jóllét Műhely Egyesülettől valamint Vida Júlia a zuglói Zuniverzum közösségtől.

Ha karácsonykor még nem végezték ki a májukat, és a fa alatt száraz bejglit falatozva a fejükben már a szilveszteri lencse és virsli képe sejlik fel, itt az idő, hogy meghallgassák a ZöldVálasz fenntartható és egészséges táplálkozásról szóló adását! Litkai Gergely vendégei: Kocsis Dóra, a Zero waste konyha című könyv szerzője, a Talpalatnyi történetek társszerzője és Pribéli Levente humánökológus (ELTE TTK). Részlet Litkai Gergely bevezető gondolataiból: „Megpróbálunk tévhiteket eloszlatni, ötleteket adni most, amikor az élelmiszerinfláció mértékét már tippelni sem érdemes, amikor sokan azzal a kérdéssel küzdenek – ahogy a Válasz Online hasábjain is olvashatták – , hogy egyenek vagy fűtsenek. Mégis, meglátásom szerint igenis fontos arról beszélnünk, hogyan érdemes táplálkoznunk a saját jól felfogott érdekünkben, és az önellátás irányába mozduló egészséges és szuverén Magyarország érdekében. Ritkán vetődik fel a fenntartható táplálkozás, mint szuverenitási kérdés, de függetlenségünk esetében ugyanannyira fontos az önfenntartás képessége, mint az élelmiszerek és az energia tekintetében. Olyan agrárország lettünk, ami számos termékből importra szorul, számos termék előállításának pedig legfőbb motivációja a legalacsonyabban függő gyümölcs: az EU agrártámogatása.”

A Google-keresésekben a karácsonyi körmök megelőzik a dalokat és a süteményeket is, de sokszínű led parafa, 364 darab karácsonyi mikulás jávorszarvasokkal… Mindent lehet kapni ilyentájt. Mindent, ami teljesen felesleges, cserébe természetpusztító. Csakhogy aki a Bibliában, a három királyok visszafogott ajándékában az öncélú, pazarló, minden elemükben káros ajándékok hagyományát keresi, rossz helyen keresgél – mondja Litkai Gergely a ZöldVálasz vadonatúj epizódjában. Az adásból kiderül többek között, hogy a műanyag fenyőt húsz évig kell használni ahhoz, hogy jobbat tegyünk, mint ha kivágtunk volna egy fát. Ezek a fák ugyanis nem az erdőből vannak. Nem kell tehát lemondani a karácsonyfáról akkor sem, ha tudatos természetvédők vagyunk. A tudást, hogy miként lehet értelmes, nem pusztító, de szép karácsonyunk, nem más osztja meg most Litkai Gergellyel, mint Gálhidy László, a WWF erdőprogramjának vezetője, valamint Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnöke. A tudatos vásárláshoz elengedhetetlen a Tudatos Vásárlók Egyesületének mobil alkalmazása. A furoshikiről, a japán csomagolókendőről itt olvashatnak. A hazai erdőkről pedig itt egy rövid összefoglaló a WWF oldalán. És végül néhány tipp a tudatos, fenntartható karácsonyhoz.

Ahogy múlt héten beharangoztuk, indul a Válasz Online új, tematikus podcastsorozata, a ZöldVálasz Litkai Gergellyel! A totális ökológiai katasztrófa fenyegető réme jelenik meg ezzel podcastcsatornánkon – de az is, mit tehetünk a bekövetkezése ellen. Az alább meghallgatható első adásban Litkai Klein Ákossal, a Gyöngybagolyvédelmi Alapítvány elnökével, Lantos Tamás „alkalmazkodó gyümölcsésszel” és Szunyogh András gazdálkodóval beszéli át, hogyan tekintünk a természetre, s miért tévedünk nagyot a „Disneyland-elmélettel”, de kiderül az is, mekkora szerepe lehet az egyházaknak a hazai gyöngybaglyok megmentésében. Spoiler: meglepően nagy.