Elek Péterrel és Baranyi Dorkával sémákról, a nevetésen keresztüli önreflexióról, improvizációról, pscichológiáról és Velem minden rendben című új közös estjükről Lovász László beszélget.

Hannah Ritchie "Ez ​nem a világvége" című könyvének fő mondanivalója az alcíme ellenére (Hogyan lehetünk az első generáció, amely fenntartható bolygót épít?) nem állítja, hogy minden rendben és nincs miért aggódnunk. Ehelyett adatokkal támasztja alá, hogy még van egy utolsó esélyünk - a Zöld Könyv aktuális adásában ennek lehetőségeiről beszélget Litkai Gergely, Hankó Gergely (a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója és a PET Kupa Egyesület alelnöke) és Papp László (az i-Tango tulajdonosa és a Gartner magyarországi és bulgáriai képviseletének vezetője). A beszélgetésben érintett kérdések, és az azokra adott válaszok segítenek, hogy találjunk a tagadásnál jobb megoldásokat, és egyértelműen levezeti, ezek közül melyik, miért és hogyan lesz működőképes.

Mogács Dániellel rövid és hosszútávú terveiről, gyerekekről, imrpovizációs estjeirő, a késéshez való viszonyáról és EGO című új önálló estjéről Lovász László beszélget.

Musimbe Dávid Dennis-szel a kezdetekről, jó és rossz munkákról, apaságról, ufókról és Ezt benéztem c. új önálló estjéről Lovász László beszélget.

Noé Bex-szel és Török Ádámmal a nyolcadik kerületről, a szakmájukról, közös alkotói metódusaikről, a kezdetekről, szerelmeikről és Bor, mámor Józsefváros c. közös estjükről Lovász László beszélget.

Litkai Gergely és Mező János, a Greenpeace Magyarország Egyesület ügyvezetője Michael E. Mann könyvéről, Az ​új klímaháborúról beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. Hol találjuk meg a könyvben részletesen bemutatott kommunikációs háborúban az egyéni felelősség túlzott hangsúlyozása és a küzdelem feladása felé terelő pánikkeltés közti, egészséges tartományt? A válaszhoz vezető úton szó esik a tagadás technikájáról, mint a cselekvés elodázását célzó, teljesen tudatos stratégiáról és arról, miért kell a változáshoz a zöldeknek megérteni a pszichológiát, a pszichológusoknak pedig a zöldeket.

Rainer-Micsinyei Nórával és Stefanovics Angélával nők közötti barátságról, az egymásra-találásról, első közös munkájukról és Barátnők életfogytig c. közös estjükről Lovász László beszélget.

Felméri Péterrel a mindennapokat tovább építő apró sérülésekről, a japán kerámia "arannyal-javító" művészetéről, folyton fejlődő önismeretről és Kincugi c. új önálló estjéről Lovász László beszélget.

A Zöld könyv aktuális adásában Litkai Gergely Bózsó Gyula erdésszel, "Az Erdő finom" és az "Ehető erdő" könyvek szerzőjével beszélget. A szerző saját megállapítása szerint a kötet - vaskosságának köszönhetően - medvetámadás ellen is jó, de természetesen nem ez a legfőbb érdeme. A növények meghatározásában segítő oldalakat gyakorlati tippek követik: gyűjtési tapasztalatok és technikák, majd inspirációk a gyűjtött finomságok felhasználásához. A beszélgetés inspiráció a fenntartható forrásból származó, egészséges ételek fogyasztására, néhány konkrét példán túl pedig arról is szó esik közben, hogyan tanít önállóságra ez a fajta tudás.

Janklovics Péterrel a szakmáról, a valódi értékekről, a pénzhez való viszonyáról és A bér kötelez c. új önálló estjéről Lovász László beszélget.

Folytatódik a Zöld Válasz vízmegtartás-sorozata. Ezúttal az erdők szerepéről. Az erdőkéről, amelyek az EU-ban ma szörnyű állapotban vannak: a Natura 2000-es erdőknek csupán 14 százaléka van jó állapotban, s bár az ősi erdőket ma már szigorúan védik, ám ez csak 4 százaléka az összes erdőnek. Hogy mi a gond a biogazdálkodásnak nevezett erdei faanyagégetéssel? Miért veszélyes a nedves tűzifa? Mit kell tenni az erdeinkért, s hogy függ össze az állapotuk a vízmegtartással? Litkai Gergely vendégei ezúttal Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, valamint Csépányi Péter erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Takács-Sántha András humánökológus, a Világeleje című mikroesszé-kötet szerzője a cselekvő remény rögös, de szép útjáról, a jó élet fogalmának átértékeléséről beszélgetnek a Zöld könyv következő adásában. Együttgondolkodásuk fontos szereplője még a humor, és az az alapgondolat, hogy a jövő megjósolhatatlansága a reménytelenség és a tehetetlenség helyett akár a bizalom, a remény és az aktív cselekedetek mozgatórugója is lehet. Bizakodó hangvételű beszélgetés egy bizakodó hangvételű gyűjteményről: klímaszorongás ellen ideális!

Társadalmi szinten nagyon keveset tudunk a klímaváltozásról, viszont az egyre növekvő nyomás miatt érdemes lenne megbarátkoznunk a gondolattal, hogy valamit másképp kell csinálnunk. A Zöld könyv podcast első részében megtudhatjátok, hogy miért élünk ökokataszrófában, mit tehetünk azért, hogy megállítsuk, és hogy miért kell egy szebb jövőben bíznunk.

A Válasz Online-on cikksorozatban feldolgozott téma immár podcastadásban is! Vízmegtartással és vízgazdálkodással foglalkozó minisorozatában Litkai Gergely most a Green Policy Center második klímaadaptációs jelentéséről és az Egyensúly Intézet Hogyan legyen Magyarország vízben gazdag ország? című szakpolitikai javaslatcsomagjáról beszélget a dokumentumok készítőivel. A Zöld Válasz e havi vendégei Vaszkó Csaba, az előbbi tanulmány vezető szerzője, valamint Csernus Dóra Ildikó, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója. Vaszkó szerint kettészakadt az ország: nyugaton nem annyira súlyos a helyzet, a keleti országrész viszont elesett. Csernus Dóra Ildikó hozzáteszi: míg a magyarok vízgazdagnak érzik magukat, valójában ebből a szempontból szegény ország vagyunk: vizeink 94 százaléka külföldről ered, s ha ezeket nem számoljuk, utolsó előttiek vagyunk az unióban a megújuló vizek tekintetében – csak Máltát előzzük meg. Világszinten csupán a 164. helyezésre vagyunk jók a 193-ból. Innen szép tehát nyerni. De egyáltalán lehet? Válaszok a friss Zöld Válaszban.

Az előző epizódban meteorológusokkal beszélgetett, ezúttal pedig a WWF környezetpolitikai szakértője Litkai Gergely vendége a Zöld Válaszban. Dedák Dalma segítségével most rendszerszinten tekintik át a vízkörforgás problémáját és ellentmondásait. Például, hogy helyben az éghajlatváltozás ellen párologtatással lehet a legjobban küzdeni, csakhogy nincs elég vizünk ahhoz, hogy párologtassunk. Azaz éppen most, a téli félévben kellene betárazni a nyári párologtatásra. De miért is van egyáltalán gond, ha egyszer csapadékunk 70-80 százaléka az óceánokból jön? Válaszok az év utolsó Zöld Válaszában.

1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazai vízgazdálkodásról, vízmegtartásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.

A Zöld Válasz új adása a fenntarthatóság, a túlfogyasztás és a reklámszakma kapcsolatával foglalkozik. Litkai Gergely vendége ezúttal Havasi Zoltán reklámszakember, a Wavemaker stratégiai igazgatója. Egy sikeres karrier közepén miért kezdett el foglalkozni az iparág felelősségével? Be kell-e tiltani a reklámokat? Igaz-e a mondás, hogy a Föld „egyre élhetetlenebb bolygó, egyre jobb világot ábrázoló hirdetésekkel”?

Bár egyre több helyen elviselhetetlen a hőség, és az emberiség túlélése a tét, mégis egy rakás eufemizmussal utalunk a helyzetre: a leggyakoribb ilyen a „klímaváltozás”. A Zöld Válasz legfrissebb adásában az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) docense, a Nyelv és Agy Kutatócsoportot vezető Forgács Bálint arról beszélget Litkai Gergellyel, hogyan alakulnak ki ezek a fogalmak és mit okoznak aztán a valóságban. Miért nem az igazi még a „klímakatasztrófa” kifejezés sem, s mit lenne érdemes használni helyette? Podcast.

Rosszak a meglévő természetvédelmi jogszabályok, vagy csupán be kellene tartani őket? Hogyan lehet a négy évre tervező politikusokat rávenni hosszútávú szempontok figyelembevételére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában. A humoristaként elhíresült, ám szintén jogász műsorvezető Sulyok Katalin biológus-jogásszal, az ELTE adjunktusával, valamint Kun Zoltánnal, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének tájépítész mérnök elnökével fúr a mai joganyag és a gyakorlat mélyére. Miközben ma már nem is az unokáink életfeltételeiről van szó, hanem a sajátunkról, a pillanatnyi gazdasági érdekek még mindig eluralnak mindent. Fertő-tó jogtalan beépítése, magyar klímatörvény, közérdekű adatok nyilvánossága… Sok sebből vérzik a rendszer, miközben látszólag, papíron minden rendben van. Itt a friss Zöld Válasz!

Gabi és Ádám huszonéve ismerik egymást, még azokból a tévés időkből, mikor Gabi a képernyőn volt, Ádám pedig a kommunikációs vezetői székben. Aztán Gabi írni kezdett, Ádámnak kiadója lett, sokat beszéltek, ötleteltek, és Gabi gyakran, számos kérdésben kikérte Ádám véleményét, és ma már Ádám kiadója, a 21. sz. kiadó adja ki Gabi könyveit is. És Ádáméit is. A beszélgetések pedig nem szűntek, sőt... Kettejük barátsága egy kölcsönhatásokban gazdag barátság.